VERS

Debreczeny György: kognitív holtágak a versek partjainál*

Juhász Melinda fotója

kikapcsolt konvektorral dicsérlek
nem temetlek költészet ó dehogy
éjfélkor önfeledten egy régi házban
szemedből 24 tölcsér fagylaltot olvasok
az elhasznált szavak hóhéra bennünk lakik
*

féligazságok nagymosása a múló időben
a bálványok a vitrinbe húzódnak
május van öndefiníció néma zsoltár
a mosodában mi lesz veled vörös október
egymásra száradnak szirmaink
*

anyák napjára megszületnek
az egykedvűség madarai
hódolatom a táj katedrálisának
az égbolt nyakkendősen megy a halálba
már rég másolható a születés
*

illumináció légy szabad
mihez kezdek a reménnyel
halótávolságon innen és túl
a lepréselt emlék virágot keres
mosolyogj érettünk é(r)velő oroszlán
száj
*

posztmodern farsangi reinkarnációk
lejárt vízummal a világban felejtve
tivornyázó banyák kutakodnak
a csillagfényes éjszakában
sörösdoboz metsz és alakít
*

anyám Pessoa bankjába indul de vihar támad
a munka becsülete keljfeljancsi vadkörtefából
pedagógus vagy fényvers kultúrafüggő kézcsók
arcunkon egyforma döbbenet
kavics a szerelem Marco Polo hajóján
*

a félelem tériszonyában meghalni és cseresznyézni
kicsöngetés előtti téboly
meg nem történt emlékek a fák a Balaton felett
ha egyszer megkérdeznéd a nővérszállón a sámánt
végtelen történet hajolna közel
*

szürke mályvavirág a tanulmányi kiránduláson
a bunkerban túlhordott ölelések
éjpuha szonett csodaszalmaszállal
napozó zigóta haláltánca hazafelé
üres parázna csönd mesélj
*

Grisa szemével látni a tengert a szerelemvirágokat
éjfélkor a tehén halgerincet talál a vágányokon
kognitív versek holtágak partjainál
eredeti fekete higannyal jönni hozzád
néma zajommal fámhoz borzadok
*

sorsunkban hallgat az eldobható szerelem
veled szeretkezem a magyar Golgotán
kávé és Lidocain nyalogatja a mérleg nyelvét
árva madár anyjához készülődik
a franciadrazsé foszlányai közé

* kollázs verscímekből

Debreczeny György verse legutóbb a Szöveten: