VERS

Varjú Zoltán: Túl mindenen…

Ha úgy érzed, bejártad utadat
És számodra már új nem jöhet…
Miközben lábad visz előre, visz tovább,
Rájössz, minden lépésben megcsalt a képzelet.
Te mégis mész előre, nem fordulsz vissza,
Mert tudod, hitet és kitartást vár el Tőled az élet,
Ami nélkül, oly sokan feladják az egészet.
De Te kitartasz hitedben, így elkerül téged,
Az enyészetből merített tintával megírt végzet.
S ha mégis utad végére érve,
Szíved csordultig lesz tele, tiszta szeretettel
És megnyílik számodra a legbenső értelem…
Igen, akkor… akkor majd elmondhatod,
Hogy; - Túl vagy már mindenen!