Varjú Zoltán: sokadjára

már sokadjára dobtad el
minduntalan ez történt
veled
; -
amikor vérzett az ajkad
mert
kínodban haraptad át
a kimondatlan szóval
meg amit kimondtál
és a nyomán
könny fakadt
akkor is telesírva
ott maradt
ottmaradt utánad
mint
az önmagától eltaszított
és
önmagától undorodó
megcsömörlött szájból
kiköpött élet
; -
a végzet
amit végül bevégzett
a sors
amit sorstalanságra ítélt
a fájdalom
ami végül örömöt szült
és benne a lélek
ami személytelenné lett
ahogy eldobtad sokadjára
a holtteherrel teli
élhetetlen
élettelen
élettel beszennyezett
zsebkendődet

Varjú Zoltán verse legutóbb a Szöveten: