
Tóth Olivér: Emberszåm
Egy szĂł nĂ©lkĂŒl hagyott cserbenhagyĂĄs perĂ©be fogtak
VĂĄdlott vagy Ă©s önmagad elĂtĂ©lt zokogĂłk szerelmese
Döntésképtelen törvényszékek közé esett egyenesek
Deformålt gerincei az egyenességnek nincs többé itt
PerforĂĄlt anyamĂ©hekbe tĂșrt fekete vakondokoknak
MĂĄsĂĄt zĂșztĂĄk feketĂ©n csivitelĆ madĂĄrfĂĄtylai az Ă©gen
Utånad földek folyók låvåk indultak de mind elestek
Szemed magmĂĄibĂłl merĂtett viaszod lopkodjĂĄk estĂ©k
Hajnalra kiforgatott kalapodba fészket rakó fåjåsokra
Ellenszered imåban kelt håla dagasztott ökleid kalåcsa
Vållad és bokåd duzzanataira szaladt pudlikutyåidnak
Zölden csaholó futåsåban csontodról gyalult énekem
Bokrod kerted naplementéd hajlongó fejed brokåtja
Ăveiden legelĆ koldus kirĂĄly az Istenem Ă©ltet tĂ©gedet
Tavasz van zsĂrmirĂgyeidben sejtjeidben Ăm tudomĂĄs
Nem vett nevére még ma percnyi mérgezett szeretet
AbbĂłl amit megismertĂ©l fedeleit magadra gyĂșjtottad
AbbĂłl akik megismertek fedelei magukra gyĂșjtottak
A csend fojtogatĂł csokraival hiĂĄba udvarlĂł vĆlegĂ©ny
FĂŒstöt eregetĆ zsebkendĆidbĆl kirĂĄzott kezdĆbetƱid
FehĂ©r neonfalak delĂriumai nyelik mint a csövesbort
Fekete eljegyzési gyƱrƱid åbécéjén åldozatok måra
Az elcsuklĂĄs pantomimjainak szĂŒrkepalĂĄstban vĂĄrva
Ăllnak felĂ©kesĂtett nyelvei az öngyilkossĂĄg aranyĂĄra
Templomot bordĂ©lyt Ă©pĂtĆ lĂ©legzet kocsmarokonsĂĄga
Felismerhetetlen képpel avat szentté lehetnél te fény
De sajĂĄt szimbiĂłzisaik önmagadon tĂșlra ĂĄlmodĂł lĂĄrvĂĄk
JelenlĂ©teid tĂ©rdre kĂ©nyszerĂtĆ eszmĂ©k katatĂłn ĂĄmenjei
HiĂĄba fĂ©ltem sebzett bĆröd pirossĂĄgĂĄt alvadt vĂ©rem szƱz
Az Ă©lettĆl s a neked követelt halĂĄltĂłl Ă©ledĆ mindensĂ©gen
SmaragdsötĂ©ten terĂŒlt erdĆk lĂĄngolnak ĂĄgyĂ©kod közĂ©n
EutanĂĄziĂĄban fogant rĂ©vĂŒletet rostĂĄl a fohĂĄsz keresztjein
Egy hangĂ©lkĂŒl hagyott cserbenhagyĂĄs perĂ©be foglak most
VĂĄdlott vagyok önmagamnak elĂtĂ©lt zokogĂł szerelmese
Törvényszékem képtelen döntések közé esett egyenese
Deformålt gerincem az egyenességnek nincs többé ott
A teremtĂ©s utolsĂł cigĂĄny vĂ©rtanĂși toromra gyĂŒmölcsöt
PĂĄrjainkbĂłl erjesztenek hĂșsuk Ă©gĆ kopja tĂ©pett ha rongy
Zåszlóvå malasztalt fellebbezés lågertåborok körmenete
MinistrĂĄns ördög patĂĄjĂĄn szĂvem pĂĄrlat ezĂŒst ködkelepce
Tóth Olivér verse legutóbb a Szöveten:
One Comment
Pingback: