Debreczeny György: az nem harangozó volt
hogyha sose írnám meg
verseim történetét
nem tudnátok meg sosem
mikor hol nem jártam és miért
hol rúgtam be és hol maradtam józan
hol szerettek és honnan rúgtak ki
milyen vidékekre vágyom vissza
verseimben mindig déli vidékekre
szeretnék vágyódni vissza
virágmagokat hinteni a sétaútra
szeretnék szép fiú lenni
lantommal kiállni gyakorta
a főváros felé vezető útra
hogy a nők körülvegyenek
s gyümölccsel kínálgassanak
igaz még sosem jártam délen
és nem mozgattam legyeket
a boncolást végző ember azonban
képes olyan szeretettel
karjába venni a tetemet
mintha a szeretőjét öl(el)né
verseimben még sose végeztem
boncolást
békámat elrejtettem a véka alá
de vékámat sose rejtettem béka alá
nehogy az orrdugulás
elhomályosítsa fejfájásomat
mikor a királylánnyal csókolózom
lantommal szeretnék gyakorta
betolatni az ingyenparkolóba
köteles tisztelettel és szeretettel
és nem tudnátok meg sohasem
hogy aki meghúzta a kötelet
az nem a harangozó volt
hanem a hóhér
Debreczeny György verse legutóbb a Szöveten:
