Home / Köves István: Francia otkolony

Nimfák és najádok próbálnak szóra bírni,
ígérve mindent, ligetet, tengert,
én meg csak integetek, nem értik,
kínálnak mámort, kéjt, szerelmet, öröklétet,
nekem aztán ígérhetnek, kínálhatnak,
pézsmaillatot páráll párom (unciányi) puncija,
parfüm és pomádé, mellé pőre penitencia,
s a halotti ruhámon se zseb, se hímzés.

Köves István verse legutóbb a Szöveten:

Egy hozzászólás a(z) “Köves István: Francia otkolony” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük