VERS

Lövei Sándor: Valódi tavasz

A valódi tavasz
sohasem ravasz,
a szél sem fúj rajtam át,
eldobható a nagykabát.
Front sem vonul a véremen
hogy elakadjon a lélgzetem,
és hánykolódjak mint parton a hal,
a valódi tavasz senkit sem zavar.
Valódi tavaszban
zöld bújik mellém észrevétlen,
csendesen sétálok
rügysercegésben,
homlokom lüktet a fényben,
ha a szirmok illatát megérzem.
A valódi tavasz
nem emel sárból várat,
az ember bármit kívánhat,
hamar jön a május
az elfekvő mezők ölére,
nem kell korán lefeküdni a sötétben.
A valódi tavasz
szellősen-álmos rigódala
a melegedő napnak,
hajnal-édes álma
a hosszú nyaraknak.

Lövei Sándor verse legutóbb a Szöveten: