Mondjuk azt, hogy másról szól.
Mi ártatlan-fehérek vagyunk.
Semmi sincs bennünk, csak a gúny,
ködünkből csak kilátni lehet,
befelé védenek a foncsoros üvegek,
de mi, kétség nem fér hozzá,
a legnagyobb gonddal őriztük a házat,
az ajtót jól zártuk,
és igen, lakatot vettünk,
hozzánk fel ne érjen,
erényünkre övet,
fel ne sértsen,
olllót kezünkbe,
hogy a hágcsót elnyesve,
ha mindenképp mászol, ess le!
Harangot kongatok,
de tüzem felesel,
mint hálót feszítem magam,
és csenddé morzsolom zajom.
Toga
2022.05.16.
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
