VERS

Köves István: Szökésben

Megkerült a treff dáma, a huncfut!
Fura egy történet. Nem is kereste eddig senki.
Hogy lehet észrevétlen, hogy nem hiányzott?
A bubi sem jelentette, a király is hallgatott róla,
lapult 103 kártyalap, mintha minden rendben
(tanárelvtársnőnek tisztelettel jelentem,
nyiktó nyet átszúsztvujet …).
Szerencsére, sértetlen maradt az elkóborolt,
tiszta, nem tört a sarka, meg sem gyűrődött,
az antik fotelkarfa és az ülés közül került elő,
becsúszhatott oda, tán kalandvágyból, egy este.
Az utolsó napjaiban már kedvetlen Mamóka
közben meg összeszorított szájjal sziszegve
söpörte össze az oszlopba rakott kártyalapokat
újra meg újra, nem értette, miért nem sikerül
a pasziánsz kirakása neki sehogy egy ideje,
mikor eddig, évekig, rosszabb időkben is,
oly rendben ment, mindig, minden.



Köves István verse legutóbb a Szöveten:
Köves István: A könyvek másképp égnek