Csikai Gábor: Életvágy

feketén ég ez a reggel
palotáim ma sereggel
lerohanják a nagy éjek
lehetetlent ne reméljek

fagyos álmot ne kiáltsak
sose mondjam noha bárcsak
sose kérjem kezed ágad
hisz az ég is leszedálhat

s az az árnyék egekig nő
fele rét lesz fele erdő
hitemet benn ha lelem még
neve múlt lesz neve emlék

lebeg ott fenn a magasban
tüze mélyén csupa vas van
vize mélyén csupa álom
ami nincs azt kitalálom

ami van mind leszakítom
kicsikét még leszek itthon
s azután majd nekivágok
utamat nem szegi árok

s nyakamat sem töri el tán
aki álmommal is elbán
viszi békém ama harcig
ahol árnyak tava alszik