Pap Rebeka: A cyberpunk stílus a Szárnyas fejvadász első és második részében

Szárnyas fejvadász. Rendezte: Ridley Scott. 1982.  

Szárnyas fejvadász 2049. Rendezte: Denis Villeneuve. 2017.

Mit is jelent a cyberpunk kifejezés? A szó eredete Bruce Bethke amerikái író tollából származik, amikor ezt a címet adta egy novellájának az 1980-as évek elején. A szóösszetétel első tagja, a cyber utal a világ átalakulására, amelyben az emberiség helyett a gépiesség lesz a dominánsabb, technológiai, szociális, egyéni és pszichés szinten is. Az emberek egyéni döntései, gondolatai, egyediségei már nem fontosak, inkább a világ gépezeteivé válnak. A szóösszetétel másik része a punk pedig a kiüresedettséget, a konzervatív értékek elleni lázadást mint nézetet képviseli. A cyberpunk – Magyarországon kiberpunknak is nevezik –  a kortárs tömegkultúra egyik eltrejedt és népszerű stílusa. Van egyfajta világnézete, amely manapság már sok alkotásban előfordul. Ezek az alkotások általában sci-fik, amelyek a közeli jövőben játszódnak, akár ilyesfajta jóslat kísérletének is nevezhetjük őket. E stílus kezdete vélhetőleg az 1980-as évek közepére tehető, ezt pedig a technológia, a személyi számítógépek tömeges elterjedésével lehet kapcsolatban hozni. Ebbe a stílusba tartoznak például a Szárnyas fejvadász című film darabjai, amelyekről nagyrészt szó lesz, de emellett ide tartozik még a Ghost in the Shell, Akira, Nirvána... stb. A cyberpunk egyfajta életérzés, fejlődés, a rohamosan modernizálódó világ következménye; elsősorban a technológia fejlődésére gondolok itt, vagy amilyen az tulajdonságokkal rendelkező humanoid robotok gyártása és megjelenése. Ide tartoznak még a nagyvárosok képei, a zsúfoltság, a sötétség. Háttérbe szorul az ember érzelmi élete és állapotai, inkább robotként működik önmaga is, szolgálja a világ nagy vezetőit és követi a parancsokat. Ennek következményeképpen pedig a nemzeti hovatartozás érzése is hátterbe szorul, lényegesebbé válik a munkahely, egy céghez való tartozás.

A hagyományos értékek háttérbe szorulnak, nem férnek bele ebbe a világképbe, nem tudják szolgálni ezt az újonnan kialakult helyzetet. A technika az élet élére áll, mindenhol jelen van, az erotikában, a táplálkozásban, a szórakozásban. Megjelnik a virtuális valóság, már nincs szükség billentyűzetre, illetve képernyőkre, az emberi testrészek használatával, a testbe beépített mikro gépekkel történnek a különböző technikai eljárások, vagyis az emberi test géppé válásának a folyamatát láthatjuk. Az élő szerveket, testrészeket le tudják cserélni gépi megfelelőkre. Nagyon sok cyberpunk típusú film létezik még azok mellett, amelyeket már említettem, de nem csak a film, hanem a zene, a számítógépes játékok, irodalmi alkotások, képregények világában is jelen van ez a stílus.

Az első rész 1982-ben született, angol címen Blade Runner, majd létrejött az újabb változata is, 2017-ben. Amerkiai-honkongi filmek: erre utaló jelek magában a filmekben is megjelennek, feliratok, hírdetések, háttérzajok képében és módszerében. A fejvadászoknak, olyan humanoid robotokat kell levadászniuk, amelyek visszatértek a bolygóra és számos emberi életért felelnek. Ezek a replikánsok külsőre az emberektől megkülönböztethetetlenek, erősek és intelligensek.  

A Szárnyas fejvadász című sci-fi film két részében is jelen van a már az említett cyberpunk stílus. Az első filmben kezdetlegesebben fedezhetőek fel azok a jegyek, amelyek ezt a műfajt képviselik, gyengédebben jutnak kifejezésre, mint a film második részében. Persze ez betudható a két film közötti időszakadéknak is, de itt is már megjelnik az ember és a gép összeolvadása, de többnyire ez a jelenség a filmben szereplő replikánsokra vonatkozik, amelyeket az ember szolgálati célból gyártott. Másrészt a környezet, a körülmények szintén hasonló képet festenek, az állandó esőzések, a nagyvárosi zsúfoltság, a sötétség, a repülő járművek, hangvezérlésű szerkezetek és a jövőről alkotott nyomasztó kép.

Az első film abban különbözik a másodiktól, hogy a természet valamilyen szinten még jelen van, több természeti élőlénnyel is találkozunk, persze mechanikus változataival is, de mégis többször előfordulnak, valamint a papír használata az, ami teljes mértékben csakis az első Szárnyas fejvadász filmre jellemző. Tehát a két film között elmúlt idő jól észlelhető, egyrészt onnan, hogy maga a film gyártáshoz tartozó techinkai megoldások különbözőek; mindkét film a saját koruk nyújtotta technológiai elérhetőségekből táplálkozott, másrészt a már említett eltérő filmes elemekből. A filmek fontos alkotórészei a fényképek és az emlékek, ezek a múltra utalhatnak vissza, állandóan azt idézik fel valamilyen úton-módon. Az emlékek segítséget nyújtanak számos esetben, és kiderül az is, hogy nagy befolyásoló szerepük is tud lenni.

2049-ben játszódik a második Szárnyas fejvadász: egy jövőbeli képet ábrázol. A film helyszíne nagyváros, Los Angeles. Jellemzően zsúfolt, ködös, sötét világ, ahol egyrészt a szmog uralkodik, emiatt pedig állandóan sötét van, vagyis a fény hiánya dominál. A természet teljes mértkében kiszorult a városból, csak különböző ál-emlékekkel tudják megteremnteni. Ez a környezet nagyon nyomasztó jövőképet fest, ahol az ember teste már összeforr a géppel, gépi alkatrészekkel. A filter, a neon, az élvezetek, a virtuális világ az, ami leginkább jelen van ebben a részben. Emberszerű robotok, replikánsok, amelyeket szemmelláthatóan nem lehet megkülönböztetni az embertől. Repülő járművek, gyárak, különböző cégek épületei, ezekből állnak a város utcái. Az egyének egy rendszer részei, amelyben nem számít a személy, nincsennek érzelmek, maga a lélek megszűnt. A film szereplői életében többnyire csak a munka létezik, ahhoz ragaszkodnak igazán. Igyekeznek megfelelni a különböző ellenőrzéseknek, érzelmi tesztelésknek, ezek célja pedig az, hogy a felsőbb hatalom kordában tartson mindent. A szereplők minden lépése és cselekedete lekövethető és figyelhető, és ha valami változást észlelnek a hatalmak, az rögvest gyanúsnak látszik.  A virtuális valóság teljes mértékben felfalja az emberek agyát, ahogyan a főszerepben lévő fejvadásznál is látható, mivelhogy egy holografikus készülék által kivetített lányba volt szerelmes, vagy legalábbis ragaszkodott hozzá valamilyen módon. A technológia tehát hatással van az ember józan eszére, az önálló és észszerű gondolkodására, persze a filmben láttunk arra is példát, hogy valamikor ez a fejlett technika könnyítette, segítette főhősünk nyomozásait. A film apró mozzanataiban azért néhol ott rejtőzik a remény, ami azt az érzést kelti, hogy talán még nincs minden veszve, újra lehet kezdeni, újra lehet szervezni az életet egy jobb jövő érdekében.  

A filmek teljes mértékben megfelelnek a cyberpunk életérzésnek. Nem egy vidám környezetről van szó. A természet jelenléte maximum csak morzsáiban lelhető fel itt-ott. A két film a saját idejükhöz képesti jövő időben játszódik, amely nem egy fényes életet ígér. A technológia átvette a hatalmat, a világ minden porcikájában jelen van, az emberben is. Mindenki kódolva van, a második részben kifejezetten rendkívüli dolognak számít az, ha valakit elneveznek, általában betűk és számok azok, amelyek valamiféleképp meghatározzák, megkülönböztetik az embergépeket vagy a gépembereket egymástól.  Szembetűnő az is, hogy a fegyelem, a rend és az ellenőrzöttség a legelső helyet foglalja el ebben a multikulturális társadalomban, bármilyen szokatlan, eltérő dolog már felkelti a figyelmet.  

Az egyik film történének idejét már túléltük (2019), és jó tudni, hogy még nem az a világ uralkodik felettünk, mint ami a filmben, viszont hasonlóságokat már felfedezhetünk, amelyek arról árulkodnak, hogy ha nem vigyázunk, igen hamar egy cyberpunk féle életet élhetünk, már ha az egyáltalán életnek nevezhető. Nyomasztó ezt így tisztázni, mert hát ez a jövőkép nem éppen a legszebb, sőt. Ma is létező dolog már az, hogy valaki a kezében beépített chippel fizet a pénztárnál, vagy hogy drónokkal csempésznek illegális szereket egyik területről a másikra, valamint a virtuális valóság is elérhető már bárki számára, aki hajlandó ezért mélyen a zsebébe nyúlni.   

A filmekre jellemző még a kommunikáció felgyorsulása is, bárhonnan, bármely pillanatban kapcsolatba tudnak lépni egymással a szereplők, egymás tartózkodási helyeiről is pillanatok alatt információt tudnak szerezni, ami szintén nem idegen a mai világban sem. Az embernek nem marad magánszférája, privát élete. Az ember szinte állandó jelleggel tömve van különböző reklámokkal, csábításokkal, hivalkodó fényekkel, ezeket akár audovizuális drogoknak is nevezhetjük. Megtörténik a virtuális világ valósággá válása az agy számára, a filterek, „megszépítik” a valóságot, és elhitetnek velünk egyfajta „normalitást”, amely tulajdonképpen fényévekre van attól.

A szereplők kapcsolatai, identitásuk nagyban függ a már mindenhová elérő közösségi platformoktól, a szociális médiától, ami a jelenlegi állapotunktól sem nem áll messze, ha nincs is mindenkibe beleépítbe eszköz, de mindenki zsebében ott van az okostelefon, az otthonokban az elektronikus kütyük, hangvezérlésű házak… stb. Ezeket az eszközöket pedig folyton használjuk, legalább megszokás, de függés szintjén is. (v.ö. eletokosan.hu 2021)

A cyberpunk mentalitás és jelenünk állapota sok közös vonással bír. Habár közel járunk a cyberpunk által lefestett jövőképhez, még talán visszafordíthatóak a dolgok. A társadalom egyes köreiben kezd megjelenni egy egyre tudatosabb réteg, egyre nehezebb eltitkolni a kis ipari húzásokat, ráadásul a környezetvédelmi intézkedések fontosságát is kezdik észrevenni a közemberek, illetve a nagy cégek is. (v.ö. eletokosan.hu 2021) Ahogy a filmben, úgy a való életben is felcsillan még a remény.

Források:

https://eletokosan.hu/mi-az-a-cyberpunk  (2022. 12. 12.)

Pap Rebeka legutóbb a Szöveten:

PAP REBEKA FOTÓI: a Szövet és a Zámbó-fotók pályázatán