lelkemet ne égessétek
e végtelen végességet
ne küldjétek messze innen
felhorgadó merszeimben
hadd legyen kis tiszta bánat
ami engem visszavárhat
ha hazámból elriadnék
ahol nekem enni ad még
a remény és élni enged
bennem békén megpihenhet
ezt jól tudja ezért nem mer
belém úszni fehér tenger
sem folyamok éjszín lelke
és hogy őt rég mely kín lelte
rejtély de e békességet
lelkembe ne égessétek
Csikai Gábor verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
