sáros kéz remegő lélek tölti a cigit
leszedem a halott katonáról a ruhát
és meghalok egy kicsit
az enyém lyukas volt átfér rajta a Bábel
hiába beszélek hiába tekeredik
nem szívódik a kábel
nincs nálam fertőtlenítő: sárral kenem be
folyik az Eufrátesz és a Babilon is
ömlik majd a szemembe
elcsúszom rajta a kőbe ütöm a fejem
virág nőtt rajtam de még mindig törülgetem
két viszkető szemem
jönnek futnak és szaladnak a nagyokosok
nem élek nem halok s csakazértis taposnak
rajtam a páncélosok
labirintus cipőmben ugrálnak a férgek
megkóstolják megrágják kiköpik testem –
ezt tudják csak a mérgek
Paks, 2023. június 23.
Bauman Beatrix Bianka verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?