Sziwery Balázs: Sorstalan szerelem

A Keresztapa harmadik részében Vincent Mancini és Mary Corleone vérfertőző viszonyáról

Emlékszem;
Összeroppant almaízre,
tört fogunknak feszült gerezdre.
Belebámultunk a semmi szépbe.
Bűnös gyökerektől a föld remeg.
Családtól szűnt tompa lelkünk,
kötélen mászva keresett utat.
Elvegyülve mást szerettünk,
haldokolva aranyat ettünk.
És én soványnak hittelek.
A hóvirághoz bújva,
színben, jóságban, a víz fakad.
Aztán a csendben a lelkünk eltemettük,
meghalt szárnyakkal tova.
De a gyászomból magamra ismertem,
és láttam Istent töviskoszorút fonni.
Megkopott torkomból szisszent
a tehetetlen kárhozat.
És én repülve hagytam végül el,
mindazt, ami a földből megmaradt.

2023. 05. 26.

Sziwery Balázs verse legutóbb a Szöveten: