Kiss Tamás: Ti és mi

„Tiszteljétek az alvást és ne legyetek vele szemérmetlenek! Ez az első! És térjetek ki útjából mindazoknak, akik rossz alvók, és fennen virrasztanak éjjel!”

Látom alusztok, most is csak alusztok
Bamba képetekkel sehol-világokba bámultok
Ti már születésetek óta nem vagytok
Halva világra kínlódott parancsteljesítő balekok

„Nem kis művészet az alvás: egész álló nap fennen kell virrasztani érte”
De ne búsulj, könnyen megoldható: légy fixa ideáid szolgája,
S akkor sem zavarnak kósza, lázító gondolatok, se az értelem intrikája
Élj a legfőbb parancsnak: engedelmeskedni vakon, mindenkor!
Csak a nappal is alvajáró tudhatja meg igazán, miféle is itt az aranykor

„Tisztelet és engedelmesség a fensőbbségnek; ha kell, a görbe fensőbbségnek is! Így akarja a jó alvás. Ki tehet róla, hogy a hatalom szívesen járkál görbe utakon?”
Bár tudom kedves uram, hogy ön egyik legfőbb elaltatóm
Mégis úgy élem éltemet, mintha én adnám magamnak saját parancsom
Görnyedve élek nappal, s megtörten hajlongva szunnyadok
De így vagyok boldog, hiszen az ilyen álom maga a paradicsom
Mert nagy erény az ébren alvás, hatása erényeket elzavaró
Elég nekem, ha jól cseng itt-ott a nevem s jut lelkiismeretemre elég takaró

„Boldogok az ilyen álomittasok: mert egykettőre elszenderülnek.”
Legyen hát közkívánatra örök álom az élet
Mint legfőbb, legnemesebb boldogsága minden emberi lénynek
Halva-élve végezd dolgod, ragaszkodj mély alvásodhoz
Tátva maradt szájjal járulj érthetetlen mondatokhoz
Tanuld meg a legszebb jelszót: visszafelé előre!
Ettől lesz részeg az elme és finom a pancsolt lőre
Ilyenek voltatok ti is, mi sem vagyunk, leszünk már mások
Ez ám a dicsőség, meg a heti egyszer kiürített kukátok

„Megérinti szemhéjamat az alvás: legott elnehezül. Megérinti ajkamat az alvás: máris tátva marad.”

Kiürültünk, mint holmi eldobott lábos
Nem főznek bennünk már semmi ehetőt
Halállal mérgezett tetteink, szavaink
Bennünk avattak fel milliónyi temetőt

(Az idézetek, Nietzsche: „Így szólott Zarathustra” című művéből származnak).

Kiss Tamás grafikája

Kiss Tamás legutóbb a Szöveten:

Kiss Tamás: Közönyösök, KözönyŐSÖK (Befejező rész); Nincs többé gondolat, nincs többé érzés (festmény)