„A lélek él, találkozunk!”
(Arany János)Angyalok forró könnye megfagyott.
Fekete fagott lett a szép pásztorsíp.-
Fagy szekercéje csattog, a szele csíp,
Mi itt egykor élt, az már mind halott.
Rózsafüzérek szeme matt,- s kopott,
Szívünkben szüntelen hasogat a kín.
Hű gitárom, majd egy régi dalt tanít,
Ajándék lesz, s nyitott ajtón kopog!
Mennyit fürdetett, dédelgetett a fény,
Takargatott, s megóvott a korom ég,
Csak folydogál a vér, szunnyad a tűz.
Egy új reggel élő gyöngynapokat fűz,
Gyökeret vert lábakkal hozzád futok,
Sírnak az angyalok,- szárnyuk suhog!
Balajthy Ferenc verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?