Elrévedek közben
libabőrös lesz a karom
gyomrom összeszorul
szívem majd kiugrik
leírhatatlan érzelemzuhatag tör rám
remeg a lelkem,
sokszor az egész testem
érzem a lüktetést a mellkasomban,
a talpam alatt
szégyellem mások előtt,
hogy amíg máskor kemény,
erős férfinek mutatkozom,
ilyenkor lassan lefolynak a könnyeim az arcomon
ilyenkor nem fáj semmi
lelkem gyógyul
nem telik az idő
nincs múlt
Ez nekem a zene
Torma István verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
