Már nem alszunk egy ágyban
egy szobában sem
nem ölelkezünk
csók sincs már
nem érünk egymáshoz
véletlenül sem
nem sétálunk kézen fogva
máshogy se
külön étkezünk
külön kassza van
ajándékot nem adok
de nem is kapok
nem fogadok el semmit
nem is adok
nem köszönök
vissza sem
a temetőben majd
egyedül fekszem
Torma István verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
