Kecskék jöttek álmomban. Szürke patás lábon álltak, szürke szarvú démonarcal. Körbe vettek, fagyott palástban szőttek egy leendő korokból gyártott imát. Pogány elvonulásuk megtépázott, és kértem, árulják el ritka nevük. De csak halkan, és csendben lökdösték egymást tova. Kiáltottam volna utánnuk! De csak némán égette a nyelvem a bentragadt, és talajon koppanó SZÓ! A kecskék meg egymás után eltűntek a hajnali ködben.
2023. 11. 29.
Sziwery Balázs verse korábban a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
