Vlasta Mladenović
ELHALLGATTATOM A VERSEIM
Elhallgattatom verseim, némulok,
minden sor és szó fájdalom.
Valaha harsány, mára csendes,
csak néha küldök halkan társaimnak levelet a távolba,
azokhoz, kik magukénak érzik a költészetet.
Sóhajukat hallom messze.
Eh, ha a fénnyel visszatérhetnék
az álmokkal telt viskóba,
hol a gyermekek írni tanulnak,
elvágyódó vágyam.
Vlasta Mladenović
ĆUTIM SVOJE PESME
Ćutim svoje pesme, ćutim,
boli me svaka reč, stih.
Nekada glasan, sada sam tih,
poneko pismo samo uputim
daleko negde sabesednicima u tišini,
oni koji poeziju saosećaju.
Čujem njihov uzdah u daljini.
Eh, da mi je da se vratim sjaju,
u kolibu punu snova,
u kojima deca sriču slova,
čeda moja čedna.
Bartha György
Bartha György Mladenović-fordítása legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
