2024.07.13.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Szente B. Levente: Eltévedtünk – úgy véled

Szente B. Levente: Eltévedtünk – úgy véled

2 min read
eltévedtünk – úgy véled, / minden csillagban követ sejtett az összes érzékszerved

rétek illata, madarak, tücskök, csigák beszéde jön,
hiába, nem érti senki se

ott csörgedez ereinkben, gyomrunkban pillangók rebegnek,
szóképekkel értekezik mind, aztán integet

azért ha akarod, téphetsz, karmolhatsz, ölelhetsz,
lehetőség szerint napfény lehetsz, éjszaka akármi más

liánként kúszok fel antik szobrokéhoz hasonlatos bokáidon,
fel, combjaidon márványutánzat leszek, csípődre csókot lehelek

lélegzünk fel és alá, miként őserdő a maga teljében,
a világ teremtése lehetett ilyen egykor – mondod

hisz ott voltunk, előbb nagy vizekben, őstengerekben, éles sziklák között,
a mohától a fűig, idáig mégis hogyan jutottunk el, kérdezed

fűben bujkált, fára mászott, égig érő tornyok tetején lépdelt
minden énem – te benned, mint ősi képzet

eltévedtünk – úgy véled,
minden csillagban követ sejtett az összes érzékszerved

láthattad már azt is, amivel agyonverte testvér a testvért,
ettől fogva, Isten se szólalt meg előttünk többé

feltérképezted az egész eget, testem is,
és vad, és bizonytalanságot hozó álmaidban mi mindent elképzeltél

emlékek nélkülivé, robbanásig hevítettél, a szorzó ismeretlen,
angyalok nyelvén szájamba suttogtad, gyönyörből tudnod nem kéne, mennyi az elég

tanulhattunk volna a kristályoktól – így utólag, azoktól hát,
akik benne laknak, akik magukba szívtak minden titkos energiát

nézd kedvesem
érezz – tele tüdővel, tele szívvel

mielőtt eget hasítanak, felbomlanak a szavak, az ígéretek,
testek, hegek, valami mások leszünk végül

magasságokba nyúló templomok,
mélybe hulló, ragyogásba fúló csillagok

egy gondolat leszünk, mint hajnalban, ébredéskor,
zoknival kezedben, mindenre van gyógyír

ott van például csókillatú ajkaidon a mosoly is
vagy lábunk nyomában a fölösleg

Szente B. Levente

Szente B. Levente verse legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.