
vendég
Száldobágyi Csaba
@Vado_Mori, 7 days ago
Thank you, algorithm, for suggesting this
az éjfél tűnőben
szálkáid kilökdösted a tányér
szélére csupasz háttal simulsz némán
záródó ajtók halhideg üveglapjaihoz
két ollója közé fog és
elindul velünk hátrafelé
megadtam magam
olcsón és szárazon
bár azon lamentálni
momentán kár – csak
elő kell venni a bőröndöt
keresni kell egy táskát és
ki kell dobni a fölösleges holmit –
hogy meddig
azt is tudtad hogy ez kötéltánc lesz
most mégsem fordultál vissza
az utolsó emeleten akár
fejvesztve menekül
de ha belegondol abba milyen
a fej elvesztése
triviális az élettel össze nem egyeztethető
ha belegondol
és ha másért nem a finom
felbontású látvány
kedvéért
a kedvedért_
Száldobágyi Csaba verse legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?