
Úgy nézlek, ahogy a felhőket az égen
Nagypál István
Farönkök és deszkák között fekszem
a gazban és hozzád beszélek.
Itt vagy, ilyen a létezés egyszerűsége.
Egy apró vörös sárkány formáját
öltötted fel. Én beszélek folyton,
mégis te tanítasz meg bizonyos
dolgokra, mert ameddig a szavak
zubognak, a képek fent lógnak rólad
az ég ablakában. És a pátosz
mögött ott vannak a kényes dolgok.
Ezért inkább folytatom a felhők
leírásával. Gyakorlatilag mindegy
mit írok róluk, lényegtelennek tűnnek.
Nagypál István verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?