titok
Aranyi László
leépül szembesít létrehoz
(minta. Mintha…) nyugvó erő
mely míg temet a Teremtő
tétován taszít vagy éppen vonz
s a maradvány (az írott szöveg)
értelmezése mágikus
képesség nem emberi juss
bár képzet s látvány összeköthet
sőt összefügghet AZOKKAL
(ok a nemlét s okozat az ok)
nyelvi képződmények szózatok
(vázlatok) nyom a nyomokban
bizonytalan gyűrt lenyomat
s látszat a hús a vér a csontok
Jegyzet
Ezt 1986-ban közölte valamelyik vidéki lap a magyar költészet napja alkalmából… Aztán én is megfeledkeztem róla. (Előfordul, hogy egy régesrég elhunyt költő penészes, poros limlomjai között turkálok…) Mert minden este meghalunk, s hajnaltájt újjászületünk! Milyennek látom ma „titok” című munkámat? A föld mélyéről előkerült lelet… Valószínű, a megjelenés előtt négy-öt évvel írhattam. Nagyvonalúan kezelt szonett, interpunkció csak nyomokban (de az is teljesen öntörvényű), bizarr logikai bakugrások, s India védikus bölcseletének hatása. Szőröstől-bőröstől avantgárd vers!
(A. L.)
Aranyi László verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?