
Ördöglakat
Fellinger Károly
A remény az ember harmadik szeme,
ami viszont mindig csukva van. Éppen
ezért nem lehet kiszúrni vele. A
tapasztalat nem forr össze, nem úgy,
mint a lovak törött lába; csak akkor
sikeres a vadászat, ha többször el-
ejtenek bennünket, a csönd idegen
az anyagtól, ezért van hatással rá.
A nyugalom örökösen próbára
teszi magát, kihozza sodrából a
jelenlétet, miközben kézen fogja
a képzelet a kölyök valóságot.
János a fülbemászó hallgatás, a
nagyotmondással összefekvő költő,
kitalálja magát, aztán felmossa
szomja a szövetséges labirintust.
Fellinger Károly verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
