álarcok gyűjteménye porosodik életünk során színpadra lép valahány az amit magunknak is csak titkon mutatunk kétségeink félelmeink szorongásaink vetülete meg azok melyeket másoknak tartogatunk a bátor a büszke az álszent mind megannyi változatban helyzetfüggőn torzítja egonkat és az az egy melyet csak annak mutatunk akit szeretünk s ki bennünket igazán szeret ez mind közt a legegyszerűbb a legkevésbé túldimenzionált mert lelkünk lenyomatát őrzi
Márkus László verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?