VERS

Lencsés Károly: Változás (édesanyám viki és liza)

valahogy fölállok. hamu a test.
képlékeny mivoltom szél fújja el.
felfestenek engem híg vásznon
öreg ház falára.
legyek virág.

vágytam égre haldokolni.
talán mert, ha egy kihuny
többé más támaszt élni.
és leszek világ világ hajnalán.
édesanyám.

ám, de, ha álmodni hívsz
hamu testem szél hordja szét.
keveredek éjesti csillámokkal
mesélek rólam, s csókot nyomok
hideg orrod hegyére

a hírekben volt: Rénóban hó esett.
neked csak az orrod hegye fázik
odabújok érted a tűzhöz
égessen. bőrömnek legyen szaga.
ismerj meg, ha vaksötét a szoba
kedves keresztlányom.

Lencsés Károly verse legutóbb a Szöveten: