GALÉRIA,  VERS

Kiss Tamás: Sima és fordított burleszk

Kiss Tamás alkotása (Részlet)

Valaki az aszfaltról fölzuhant a hatodikra
Kikatapultálta magát vagy fölrúghatták
Valami falusi világvárosi kupadöntőn
Pedig meglehetősen nehéztestű fejű fiú volt
Trikója ujján megtapadt egy gyermekláncfű esernyője
„Ha én szél lehetnék!” – kiáltotta panaszkodva
Eközben egy hordár filodendront rendelt feleségének karácsonyra
Holott még messze volt március idusa
De sebaj a vakbélműtétet egész jól megúszta
Bezzeg a hózentróger bizonyos történelmi kisváros zsákutcájában
Türelmetlen hisztivel rezgett két fa közé kiszögelve
Mozgalmi dalokból fonták szegényt egy műanyaggyárban
Beépített lejátszóval és mikrofonnal mint bónuszokkal megtoldva
Éppen fel-, és lejelentéseket diktált nagy szorgalmában
Amikor elérte őt a nagy történelmi léghuzat
Lengett mint gatyákból csinált zászlók a meccseken
Mígnem egy romos pajtatetőn átzuhanva
Édes anyaföld-csók fogadta
Hát lehet ennyi is az élet
Meg aztán az igazságnak nevezett izét se lehet csak úgy elkótyavetyélni
A mindenkori bizottság-autó már rég megérkezett aztán tovahajtott
Almapürés csirke után szoptak léghuzatot
Pedig angolkeringőt terveztek bécsi szelettel
De ki gondolta volna hogy egy ma született gólya épp akkoron ül rá az új kéményre
Melyből pernye-remény szállt föl a magasságos atyaisten-égre
Így aztán valaki megint fölzuhant de ezúttal a tizenhatodikra
Lehet azért is mert elhúzhatták a nótáját
Egy még negyvennyolcban földig rombolt csárdában
Lökhajtásos töltött paprikával érve végső jövője felé
Hiába várta otthon a csőben repülő galambszar barnamártással
És a szokásos dum-dum golyós repivacsorák elveszett csatákkal
Ízesítve holmi szövegheroinos szlogen áradattal
Józan észnek nevezett galacsinokat terelgetve frissen edzett szólapátokkal
Mert hát ez az a megszokott semmiféle burleszk-sors
Nulla gondolat csupán egy sima egy fordított
Valutákat kell váltani meg karszalagot
Hogy egyszer csak digitális lúdtalpakkal már a hatvanhatodikra juthasson
Hisz az ember egyszer s mindenkor saját isteneinek kovácsa kell hogy maradjon
Ahonnan a csillagos ég a jól megérdemelt szuterén
Potom ötvenmillióért
Végül aztán jöhet a francia krémes meg a gesztenyepüré
Talán már holnap…De nem biztos mert lehet hogy
Valaki az aszfaltról vagy egy parkból épp akkor zuhan föl a hetedikre
Röptében százszor kisikált szennyeseket lebegtetve
Golyószóró záporral kísérgetve
Pedig okos és szép volt fiatalos kisfiú
Csak lehet nem állt neki jól mondjuk a fordított saru
Valahol valamikor rossz helyen felordíthatott
Röptéjében sem irigyelték őt a békegalambok

Aztán megy az egész tovább…
Valaki az aszfaltról fölzuhant a nyolcadikra…

Ουδεν ακιδνοτερον γαια πρεπει ανθροποιο
πανταν, οσσα τε γαιαν επι πνειει τε και ερπει

„nem táplál a föld gyarlóbbat az emberi nemnél
semmilyen élőt, mely lélegzik és mászik a földön…”

(Homérosz: Odüsszeia 18. ének 130-131.)

Kiss Tamás alkotása

Kiss Tamás verse legutóbb a Szöveten: