VERS

Márkus László: k(ó)orkép

a szorgos kezek most
szikes ugaron munkálódnak
hol nem sarjad kikelet
hiába vetnek gyöngybetűket
s öntözgetik könnyel
terméketlen marad a táj
itt nem lesz aratás
bárdolatlan horda barantál
az Esterházy-szérűn
kéjes kacagásuk hiénadal
mi fenn ugyan nem marad
bár manapság dúdolják sokan