álmaim illata száll
és ami még hazavár
nem dobom azt sosem el
mert az az égig emel

mert az az éjbe rohan
bár puha hajnala van
mégis a földre esett
árnyai teste felett

azt amit érteni kell
vak napok égetik el
és ha a tűz lobog ott
rólam is álmodozott

róla meg én dalolok
lelkem a végbe forog
robban a vérteli nyár
álmaim illata száll