VERS

Bene Adrián: tudósító

ahogy látható kiváló
a hangulat itt ülök várom
hogy kezdődjön valami
zene ismerős alig van
néha iszom egy fröccsöt
az előbb mentem egy kört
de ott se volt senki illetve
valami sárga légy üldözött

hülye érzés volt hogy talán
csak képzelem de nem
mindegy végül lekoptattam

csak kíváncsiságból csináltam
egy szelfit hogy mennyire van
szétcsúszva az arcom eléggé

kiültem ide a kaland mélységes
mély szakadékának peremére
és nem történik lófasz se csak
néhány régi arccal találkoztam

ugyanaz van mint egyébként
pénzért tömegben zajban
az úgynevezett koncertélményért
kénytelen vagyok gintonikra váltani

hátha bevonzom vele
de nem néz vissza
nehogy pszichónak
nyomogatom a telefont
ülök a porban oldalt
tónustalan torz alakok
talán cuccozniuk kéne

hadd higgyék hogy szabadok
amíg nem vesznek levegőt
talán a powerbank se merül
valaki mindig oszt majd netet
a bakancs alatt megtalálod a
hosszú papírt és a telefonodat
adsz egy kis hangot a jbl-re
átismétled a krúbi szövegeket
fél órával korábban odamész sőt
spurizol nehogy lemaradj a flow-ról

odajön egy fiatal költő hogy megismer
valaki a gyerekeiről mesél más részeg
keresnék én de előre tudom az egészet

Bene Adrián verse legutóbb a Szöveten: