fáradt fényben lépnem kell
szemközt minden édennel
vagyok akit álmodtam
itté lett mi máshol van
s ottá lett mi bennem volt
lelkemen nincs egy szem folt
csak jégbe fúlt vulkánok
arctalan tört hullámot
indítottam annyit már
Hold folyóján Nap-híd vár
és én lassan rálépek
szívembe szúrt ágvégek
engem sosem bántottak
mért sírnak az áldottak
azt meg sosem értettem
erdő dalol véremben
Csikai Gábor verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?