Bartha György: 29. levél

emese elsompolygott mellőlem egyedül
hagyott a pénzzel ez a magáé nekem nincs közöm
hozzá jegyezte meg a szoba berendezését tapogatta végig
minden egyes darabját a falakat borító selyemtapéta
vonzotta hihetetlenül aztán felfedezte a fürdőszobát
ámult tapsikolt de végre lenyugodott
az ágy szélére ült és onnan méregetett én még a
pénz bűvöletében merengtem bódultan s akkor valaki
kopogott az ajtón kiszóltam és bejött a szobapincér
remélem most nem zavarok kívánnak-e valamit ételt
vagy italt van-e szükségük esetleg másra
megszomjaztam mosolyogtam hozzon legyen szíves
pezsgőt francia pezsgőt a fiú fordult is azonnal
ma ünnepelünk szóltam a kedvesemhez
megengedhetjük magunknak ez egyszer emese eleinte
csodálkozott bámult maga elé később ő is elmosolyodott
mint az igazán gazdagok hát ha ez a kívánsága
hogy igazi rosszlány legyek kortyolgattunk a fiú közben
csendben távozott csupán a kristálypoharak csengtek
emese mellé telepedtem megöleltem nézze azt hiszem eljött
az ideje komolyan beszéljünk egymással

Bartha György verses regényének előző része a Szöveten:

Bartha György: 28. levél