VERS

Szente B. Levente: Csak ne hagyj magamra

elesni, földre zuhanni, omlani
bele semmibe

most már ne hagyd,
hogy elmerüljek
mások nyomaiba lépve,
mint amikor virradatba halnék
csöndesen, így bele

a lélek föl és le hullámzó
dombjai között,
háttal fénynek, sötétnek,
őszi én-képem
rólad visszaragyog –
csak ne hagyj
magamra.

Szente B. Levente verse legutóbb a Szöveten:

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .