VERS

Köves István: Hej, regö…

Magamban beszélek magamhoz,

hozzá harangvirág harangoz,

ritmusra lódul a mandula,

bámul a szomszéd, nagy mulya.

          Szép hazám pattanás

          a világ valagán,

          az ám, de igazán!

Menetdalt formál a ló lika,

végre nem kínozza kólika,

ütemre lépked, nem vitás,

divat az álruhás árulás.

          Szép hazám pattanás

          a világ valagán,

          az ám, de igazán!

Aj, ki ha nótát hallgatna,

nagy jövendölést hallhat ma,

röhögő ördögök falnak már,

előttem-mögöttem angyal jár.

          Szép hazám pattanás

          a világ valagán,

          az ám, de igazán!

Lóbálják élfényes kardjukat,

álmom egén vágnak nagy lyukat,

onnan les le reám Istenem,

én láthatom őt csak, és te nem,

(hiszen)

          Szép hazám pattanás

          a világ valagán,

          az ám, de igazán!

Köves István verse legutóbb a Szöveten:

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .