
Csák Gyöngyi: Két vers
Világvesztés I
L László versét olvasom
ez a vers nyitogat, végigszáguld
a lélekszobák sötétjén
hallom őt, mint minden költőt,
aki csak úgy berontott ebbe
a szobába, hogy az olvasólámpa
fényénél először nekem
szavalja legújabb versét, mely felszántja a sötétet,
hogy szelével vihart korbácsoljon
a bennem nyugvó langyos tengeren,
miközben a pillanat felkap és felemel
egy új, szabad gondolatot
tompán nézek utána,
vissza akarom kapni, vissza és
lejegyezni az öröknek.
Világvesztés II
Sorjában ennyi halott.
testvér, barát szerelem.
Isten talán feltette magában,
hogy koldussá fosszon,
vagy csak felrázni akar, ki-
szellőztetni lagymatag életed.
Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten: