Debreczeny György: azt mondta visszajön (Sylvia Plath nyomán)

ma este elenyésző csillagfény alatt
gyógyszert veszek be
hogy aszott legyek
naponta kétszer függőleges
leszek ha felkelek
süvít az erőszak: a szél
egy nap elfújja lelkemet
amelynek árnyéka sötét
és nem jön vissza

a liliomok és a limlomok
megszólítanak de a pupilla nem válaszol
apad-dagad a tenger
hol minden jogfosztott menedékre lel
a tükör a képet mélybe rántaná
a nő hangja távolodik
hideg hab-sipkás tenger mindenütt
és sose szerették a környékbeliek
azt mondta visszajön

de nem jön vissza soha

Debreczeny György verse legutóbb a Szöveten:

Debreczeny György: megannyi kék hold