KRITIKA

Varga Árpád: Gyerekversekkel oldott tabutéma (Boldog Zoltán Hagyma és levendula című könyvéről)

Szombathely, Savaria University Press, 2022.

Tavaly ősszel jelent meg Boldog Zoltán író, költő, szerkesztő és pedagógus Hagyma és levendula című gyerekverskötete, melyhez az illusztrációkat a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány Művészeti Iskolájának tanulói készítették: a harmincegy, svéd típusú vers mellé huszonhárom, szegény sorban élő gyermek képe került. A szerző szegedi gimnáziumi tanár, aki a különleges összhatású kiadvány, pontosabban e versciklus kedvéért a szereplírát hívta segítségül, hogy egy kisiskolás lány nyelvén szóljon elsősorban a gyerekolvasókhoz olyan fontos élethelyzetekről, mint a szegénység, az iskolai szégyen vagy a testvérnélküliség.

Ez a fajta poetizálás, az ebből eredő, ilyen jellegű gyermekversek, illetőleg gyerekeknek szóló lírai művek a posztmodern kortól kezdve ugyan már nem ismeretlenek a szépirodalmi kultúra fogyasztói számára, még ha időnként a meg nem értettség vagy a félreértelmezések okán ezeket a verseket a szélesebb olvasóközönség – olykor a létjogosultságukat is megkérdőjelezve – nem feltétlenül tartja hiánypótlónak, Boldog Zoltán könyve azonban kötetnyi ciklusba zárt nyelvi stílusával és tabutémájával kifejezetten kuriózumnak számít, hovatovább felnőttek, nevelők számára is hasznos és tanulságos.

Egy (szűkebb értelemben vett) háromtagú, vélhetően alsó középosztályból vagy még lejjebb lévő társadalmi rétegből induló s gyarapodni vágyó család helyzete adja a történeti hátteret, ami a maga konkrétságában ténylegesen szokatlan (gyerek)verstéma, főként egy kislány, egy gyermek mint lírai alany szemszögéből. Több fontos eleme is van a kötetnek, amely középpontba kerül, ezek közül kiemelendő az iskolai csúfolódás, megszégyenítés – megélése, elszenvedése – és a családi pénzbeosztás, még pontosabban a szegénységből fakadó beosztás. Az utóbbi talán végig áthatja, meghatározza az ily módon keretbe foglalt „történetet”, amit finoman rejtett és mégsem annyira rejtett utalások erősítenek meg: pici tévé, húsétel csak a menzán, használt ruhák, lomtalanításból kapott íróasztal. Szintén ehhez adalék a nyári hagymaszedés bevállalása, vagy a könyvtári cserepolc használata, a vasárnapi tészta, ám akár a szerencsejáték is – mert a szegények nem feltétlenül szenvedélybetegségből űzik vagy kezdik el űzni ezt a játékot.

A szerző remekül ábrázolja a lírai én segítségével a hús-vér valóság problematikáját, aminek révén az olvasó kellőképpen bele tud helyezkedni egy kislány életébe, viszonyulásaiba és felfogásába. Az ártatlan, naiv gyermeki logika megfogalmazása olvasói élmény szempontjából is kiváló és hiteles, miként a valóság összefüggéseinek felderítését végzi a „főszereplő”, valamint a sajátos, gyermeki kifejezések, szó szerinti értelmezések, kvázi inverz asszociációk szintúgy jól funkcionálnak, pl.: kiúszunk majd a hitelből, falból kijövő pénz – ergo a pénz jön ki, nem ők a pénzből –, gyakran eljön a hónap vége. A kislány fogalmai egyes dolgokról egészen egyediek – pl. a luxusról, az illatokról, a barátságról, az életrajzról –, mindazonáltal a gyermeki lét révén átérezhetőbben, egészen emberien vázolják a szegénységet. Emellett a gyermeki szóhasználat, nyelvezet az egész könyvnyi szövegtestet megfűszerezi: szontyos, dunnán túl, könnytár, nyugidíj, családfőnök, lelelula. A gyermekrajzok jól illenek a versszövegekhez, az emberi alakok ábrázolásai hangsúlyosak, kifejezőek, különös tekintettel az arcokra és a szemekre, melyek hangulata, vizuális hatása összhangban áll a költemények által keltett hangulattal. Meggyőződésem szerint a Nyugidíj, a Lábbusz, a Lelelula, az Üzlet, a Maszk, a Kóc és a Paripa című poémák pedig nemcsak önmagukban, a verscsokortól elkülönítve is jól értelmezhetők, hanem a felnőtt olvasók számára a legkomolyabb mondanivalóval bírnak.

A verseskötet 6-13 éveseknek ajánlott (az illusztrációk készítői szintén ebből a korosztályból kerültek ki), az én fiam viszont még nem lépett át ebbe az életszakaszba, ám amint tehetem és szükség lesz rá, okvetlenül ezzel a könyvvel s közösen fogjuk átgondolni ezt a témát.

Varga Árpád

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .