Bartha György: vadászat, 22. levél

szorongtunk féltünk emesével miután hallottuk hogy az
erdész már napok óta nem került haza találgattunk
mint a falubeliek mi történhetett a legrosszabb is felmerült
de másnap egy teherkocsi és egy terepjáró gördült be
az utcába fehér kakastollas csendőrök szálltak ki
velük volt az erdész is kicsit sántított míg bebicegett
a kastély ajtaján a két civil ruhás kíséretében a bámészkodókat
a csendőrök bekergették otthonaikba a kutyák veszettül
vonyítottak szűköltek szüntelen mi magunk erősen magunkra
reteszeltük az ajtót nem múlt a bizonytalanság rémület
tanácstalanok voltunk vártuk a fejleményeket
emese többször is kilesett az egyenruhások járkáltak a házak között
később az egyik civil kilépett a kastélykapun
magához rendelte embereit s azok sorra járták a házakat
ketten hozzánk is bezörgettek türelmetlenül belépve nem éppen
finoman arrébb lökték a lányt van fegyverük ordított az egyik
a másik dúlva kutatott elé álltam de arcul csapott hátra paraszt
hogy elvesztettem egyensúlyom emese óvón hozzám futott
a fogadó már romokban hevert a rombolással végül felhagytak
a legények amikor az ajtóban megjelent a civil

Bartha György levélsorozatának előző darabja: