Kalász István: Évértékelőm

A bejárati ajtómban új a zár. A konyha
ablakban nyílik a nebáncsvirág a fali
óra jár. A nap süllyed nappalimba sötét
jön a tévéből szónoklat ütemes taps.
Érme és üvöltés - ez van a nyelv alatt -
a csarnoki hang átvérzi a szőnyeget.
Az asztalomon tányér a késen él
a falon fénykép: elképzelt vitorlás.
Jogilag saját nevemben járok el: a lélek
ügyében hajtogatom a szavakat a
megszorultnak teszek ki a lépcsőházba
kenyeret visszaváltható üveget.

Kalász István verse legutóbb a Szöveten:

Kalász István: Fénykép kell útlevélbe