Szente B. Levente: Az ember viselt dolgai

az embernek
az embernek ott vannak
a viselt dolgai
a könyvek
amelyeket mások kidobtak
az elfeledett fényképek
a cipők
hajad
a szád
a kezed
tied s enyém
a menedék is
földi kuckó
szép lábaink láncban
másoké sárban
a boltban megfizethetetlen árban
testünk ahogy egymástól
kartávolságban
ugyan arról álmodik
ahogy a szavak félszeg
borotvaéle
táncra szólít –
ó te lehunyt szemű csók
ó édes álom
te képzelt állapot
illatod fűszál-ének
megrészegít
pohárban száraz vörösbor
zöld-eszű az ölelésem
felmentesz minden alól
naplóba zártál

Szente B. Levente verse legutóbb a Szöveten: