
Birkának születtünk
mennyei akolba,
ám nem hat ránk soha,
jó pásztorunk szava.
Követjük a nyájat
minden szenvedésben,
Isten ege alatt
bóklászunk kevélyen.
Csak akkor bégetünk
olykor kint a réten,
amikor a farkas
invitál ebédre.
Birkaszemmel nézve
sem túl víg az élet,
bár nem vetünk ellent,
legelünk serényen.
Mindig van ki birkább
mint a többi birka,
őt választjuk mindig
büszke vezérkosnak.





Márkus László street-fotói
Márkus László verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
