Juhász Zsuzsanna: A vágy cseppje

De mi ez a kislányos hozzáállás, bogaram? Ez a zavart, pironkodó, reményteli elemezgetése a tettnek?
Az új fiúd tettének? Hogy ilyet még sose csinált, és akkor ugyan ez most mit is jelent? Jelenti-e a választását a srácnak, hogy téged, és csak téged, egyedül? És természetesen örökre. Mi ez a megelevenedése az összes csengő-bongó, hercegnős mesének a te fejedben?
Hát nem emlékszel? A múlt héten még nem erről ábrándoztunk a cigiszünetben. Egymással megbékélő férfiakról álmodoztunk, az újról és a régiről. A lehetőségről, hogy ti hárman már biztosan fel tudnátok nevelni egy gyereket. Kicsi, de három keresetből már biztosan. Emlékezz, bogaram, nagy, hideg szelekről álmodoztunk, fagyról és ínséges időkről, amik kényszerűen hozzák a békét a férfiaknak. Hogy ne egymással harcoljanak a nőért, hanem fogjanak össze érte.
Hát akkor mi ez a pír terajtad? Ez a kislányos, hercegnőcskés remény, hogy te, és csak te, egyedül a nők közt, csak azért, mert eddig soha, de tegnap beléd engedte a magjait? Míg eddig kiszállt időben.
Mert mi lesz, ha csak azt unta meg, hogy olykor az exedet emlegetted neki, és ezért tette csak. De ne félj, nem mondom el senkinek, hisz’ végül is nem te voltál a felelőtlen, nem te engedted szabadon a magjaidat, hanem ő. Az új fiúd, bogaram.
De teherbe esni az előcsepptől is lehet, abban is van pár életképes spermium. És ha érdekel, a makk végén jelenik meg, még jóval a szeretkezés előtt.
Ezt szokták tudni még a kisebb lánykák is.

Juhász Zsuzsanna prózája legutóbb a Szöveten: