Sohasem lehet tudni, melyik lesz
a pillanat, ami a múzsákkal rokon:
így, hogy most rólad, ismeretlenül
írok, ne vedd hát kicsit se zokon,
hiszen amikor sorban álltunk
és hátulról láttalak, olyannak
tűntél feszes, fekete, karcsú
műbőrruhádban, mint mind a többi -
de amikor megfordultál és oldalról
pillanthattam meg tejfehér arcodat:
megnémultam, mert a könnyeimen kívül
semmit sem tudtam válaszképp kinyögni…
Ocsovai Ferenc verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
