váza a szívben
benne a minden
lassan elindul a fénybe
ott a kezében
lobban az éden
így születik sose félve
és sose várva
bármilyen árva
s bármi kemény is az élet
tél szeme mélyén
nyár meredélyén
lépdel a titka ha széled
megriad aztán
álmai hasznán
osztozik újra a hajnal
hold nyoma testén
éjbe beesvén
táncol a napsugarakkal
lábai gyorsak
és ha a por csap
arca fagyott közepébe
nincs aki bántsa
ünnep a társa
s gyermeke édeni béke
Csikai Gábor versciklusának előző darabja a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
