Fábián István: A végső madár (vers); Meddig tart (grafika)

a madár vére a földre hull.  
nem figyel sebére, repül.  
röptétől az ég megvakul,  
száll a madár,  
lent lovak dobognak,  
a világ menekül.  
megfordul tengelyén a holnap.  
csőrében lopja a Holdat a madár,  
szárnyát billenti, azután  
a sötétség ágán megül.