Pénteken, éles gránát dobása közben súlyos baleset történt a Honvédség újdörögdi gyakorlóterén. Egy fiatal, információink szerint a Miniszterelnökségen dolgozó kormánytisztviselőnő életveszélyes sérüléseket szenvedett. Egyik kezét csuklóból, a másikat alkarból veszítette el, lágyrész- és arcsérüléseket is szenvedett, rajta életmentő műtétet hajtottak végre. A baleset másik sérültje a kiképző katona volt, aki lágyrész-sérüléseket és csonttörést szenvedett. (forrás: 444)
Tragikus. A politika harcászkodni kezd, és ártatlan emberek fizetik meg az árát. Meglett férfiember volnék, katonaviselt. Harmincöt évvel ezelőtt a szolgálat alatt nyolc hadgyakorlaton vettem részt, őrmesterként szereltem le. Egy hadgyakorlatról hazafelé a tiszti vasúti kocsiban üldögéltem (mint zászlóaljparancsnoki sofőr és századtechnikai helyettes), mikor a dandártörzsfőnök azt mondta, hogy – a fegyverállományunk állapota szerint – a környező országok bármelyike bottal megverne bennünket. Ebből is látható, hogy már akkor sem volt a helyzet magaslatán a sereg, de a legkevésbé sem volt felelőtlen. Valószínű, hogy azóta sokat változott a helyzet. Mindezt csak azért szántam bevezetőnek, mert mélységesen felháborít, ami történt. Éles gránátdobás?
A sorkatonákat a közelébe sem engedtük, míg legalább százszor nem gyakorolták el. A sereget nem azért találták ki, hogy majd megmagyarázzuk:
– Nem úgy gondoltuk!
A hadsereg életveszélyes, mert az élet kioltásához szükséges eszközökkel operál. Nem egy délutáni akciófilm, vagy videójáték! Legfőképp nem arról szól: „– Bocsánat rosszul mondtam, az nem a gyakorlógránát volt. Most próbálja meg ezzel!”
Hangsúlyoznám, hogy nem a hadsereg vagy az a katona követte el a hibát, hanem a hatalom, ami propagálni akart és játszani azzal, ami nem játék. Az emberi élet nem játék. Remélem tanultak belőle, mert itt kevés a bocsánat, és a magyarázat. Két ember élete tört ketté egy tizedmásodperc alatt. Tragikus. Állítólag volt pszichológiai szűrés is. Vajon milyen szűrésen mentek keresztül?„Na most ikszelje be, ha magát nem zavarja a gondolat, hogy az a gránát, amit eldob, legalább három embert tép cafatokra, és még négynek okoz életveszélyes sérüléseket attól függően, hogy védekező, avagy támadó gránát.”
Volt olyan sorkatona, aki a gyakorlógránáttól is annyira félt, amikor a kezébe adtuk, hogy úgy kellett lefeszíteni az ujjait róla. Egészséges ember nem akar szándékosan életet kioltani. Ellene mond mindennek, ami emberi. Bízom benne, hogy ez a hatalmi játszma nem kerül több ember életébe. Mert ha mégis, akkor az már nem tragikus, hanem embertelen.
Kabdebon János legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?