Tóth Olivér
Ragyogásba
Kérgeim belső rongyaikat terítik ágaimra
És ruháimból mosdató esők énekeltetnek
A játszó gyermeknek és a gonosz vágynak
Ám nincstelenek batyujával fogad a tavasz
Hamuszín pozsgásba fogott föld kísért meg
Gizgaz és limlom szilaj a szerelmem ravasz
Ketrecben szelíd álmai napjai nem alszanak
Öklömnyi a lebegés és gyomrom ma kelepce
Alvadt véralomban fetrengő ősz lobban árnya
Kéredzkedés hívogatás nélkül repül fiúra lányra
Dübörgésben robajló föld indul csecsemőket ásva
Áldozatnak s katonának mártott tompa ragyogásba
Fegyverbe öltözött alázat szolgasága hív besorozásra
Verejtéket és vért kimért kocsmákat gyújtani egy-rakásra
Életlen bárdjaimmal könnyeimmel várva a józanságra
A gonosz gyermeknek és a játszó vágynak
És ruháimból mosdató esők énekeltetnek
Kérgeim belső rongyaikat terítik ágaimra
Gizgaz és limlom szilaj a szerelmem ravasz
Hamuszín pozsgásba fogott föld kísért meg
Ám nincstelenek batyujával fogad a tavasz
Tóth Olivér verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?