Csák Gyöngyi
FIAIM
Montázs a múltból:
fiaim a kitárt ablaknál állva
az elvonuló felhőkkel barátkoznak,
szavaikban vibrál a végtelen.
mozdulataikban, mosolyaikban
fodrozódom tovább,
mint vízen a hattyú—-
komor part harap a málló kékbe,
halált is oszt, aki életet.
Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
