Szente B. Levente: Valamiféle terápia, kollektív őrületre

Szente B. Levente

Valamifél terápia, a kollektív őrülete

az hogy te
az hogy én
számok rendszerén

elhitették, hogy bűvös
lelkek vagyunk egy
ember nélküli világban.
hogy áldozz, vagy feláldoznak,
hazudnod sem kell,
neked, önmagadnak, másoknak.
a mindig másoknak.
kifele, befele.
fizesd meg a nemlétet.
add a királynak, ami jár,
másra költi úgyis.
szolgáknak semmit se,
hadd könyörögjön csöppnyi lenniért.
cirkusszal, falatnyi kenyérrel beéri,
egyebet kigondolni már úgy sem mer.
könyörögj, vágyj a csöppnyi lennire.

most másmilyen
őrület jön. feledned kell a sok miértet.

hamis önérzet öltözéked. önkoszorúzott
dicsfénytől, fellélegezni végre.

de ti, kik áldást adtok az őrületre,
a halál katonáira, kik erőszakkal
testnek, léleknek ártotok,

majd a végén, kik megkérdezitek:
merre tovább, mikor véreitek úgy se –

omló falaitokon innen s túl

sehová.

Szente B. Levente verse legutóbb a Szöveten:

Szente B. Levente: Minden csak volt